Alagút a péniszben, Amikor a péniszvonat behajt a vaginaalagútba - ilyen a szürrealista szex
Tartalom
Admin National Geographic Magyarország től egy ausztrál tücsökfaj az állatvilág új párzási bajnoka.
Nemi betegségek tünetei
Az év során beigazolódott, hogy pénisz szövege ragadozó emlősök körében számít a péniszcsont mérete, a madaraknál pedig a termet is befolyásolja a párválasztást.
Új elméletek születtek arról, hogy milyen előnyökkel jár a homoszexualitás, valamint kiderült, kik az állatvilág legodaadóbb apái. A méret a lényeg Egy ragadozó emlősök körében végzett felmérés bebizonyította, hogy a pénisz mérete igen is számít, a rendkívül zord körülmények között élő állatoknál a tekintélyes méret a sikeres párzás kulcsa lehet. Kanadai tudósok ragadozó emlős fajnál vizsgálták a péniszcsont és az állat élőhelyének átlaghőmérséklete közötti kapcsolatot. Azt találták, hogy a sarkokhoz közeli fajok testméretükhöz viszonyítva relatíve hosszabb péniszcsonttal rendelkeznek, mint a trópusokon élők.
A termet is számít a párválasztásnál Alagút a péniszben a biológusok régóta sejtik, hogy az állatvilágban a hímek és a nőstények méretbeli különbsége az ivari szelekcióval magyarázható, most először sikerült ezt pontos adatokkal is alátámasztani. A kelet-angliai Bath Egyetem kutatói dr. Székely Tamás vezetésével a közelmúltban a világ minden részéről származó száz partimadárfaj párosodási szokásáról, a hímek és a nőstények méretéről, valamint természeti körülményeikről készítettek feljegyzéseket.
Anál alagút
Az adatokból egyértelműen kiderült, hogy minél nagyobb a hímek közötti verseny, annál nagyobb az adott faj esetében a nemek közötti méretbeli különbség. Ezzel ellentétben, azoknál a fajoknál, ahol nem túl intenzív a verseny, a tojók mérete gyakran meghaladja a hímekét.
Új párzási bajnoka van az állatvilágnak Egy ausztrál tücsökfaj Ornebius aperta az állatvilág új párzási bajnoka: a hím három-négy órán belül ugyanazzal a nősténnyel akár alkalommal is kopulálhat. Ezzel a teljesítménnyel az ausztrál tücsökfaj nem csak a rovarvilág, hanem az egész állatvilág új rekordere. A rovar a tigrisektől és az oroszlánoktól hódította el a képzeletbeli trófeát.
Amikor a péniszvonat behajt a vaginaalagútba - ilyen a szürrealista szex
Párzási időszakban a tigrisek akár napi 50 alkalommal is párosodnak, perces megszakításokkal. Mindezt napig is bírják. Az ausztrál tücsökfaj azonban ennél is elképesztőbb teljesítményre képes. A pókok különös párzószerve — és az evolúció Az állatok közt a pénisz mérete, alakja, sőt száma is megdöbbentő változatosságot mutat.
A pókok viszont pénisz nélkül is jól elboldogulnak.
Szex az állatvilágban – 2004 legérdekesebb felfedezései
Helyette módosult tapogatólábukat, az ún. Törpepók A tapogatólábak nincsenek kapcsolatban az ivarmirigyekkel, ezért a pókoknak — fecskendőhöz hasonlóan — föl kell tölteniük azokat spermával, mielőtt fölkeresnék a nőstényt. A pókok párzása meglehetősen bizarr, részben azért, mert a nőstények sokkal nagyobbak, mint a hímek, másrészt a párzás csúcspontja után a nőstény gyakran fölfalja partnerét. Mindkét nemnek ad esélyt az óriáskalmár A saját neméhez tartozó egyedekkel is párzik az óriáskalmár Architeuthisamely métert is elérő pénisz erekciós folyamat a legnagyobb gerinctelen állat a Földön — állítják német és új-zélandi kutatók.
Egy hatméteres hím óriáskalmár testében ugyanis olyan spermanyomokat fedeztek fel, amelyek csakis egy másik hímtől származhatnak. A németországi Stralsund Tengerészeti Múzeumában jelenleg folyik az Új-Zéland partjainál kifogott ritka példány preparálása.
Biológusok korábban feltételezék már, hogy az óriás tintahal mindkét nemnek ad esélyt, eddig azonban a teóriát nem sikerült igazolni.
Az óriáskalmár hímje a nőstény és időnként hím társa bőre alá fecskendezi spermáját. A különös párzási szokásra az lehet a magyarázat, hogy a méter mélységben élő óriáskalmárok nagyon ritkán találkoznak, így a hím nem mulaszt el egyetlen alkalmat sem, hogy hímivarsejtjeit belespriccelje fajtársába, bármilyen nemű is az. Homoszexualitás az állatvilágban — jár-e előnnyel? A homoszexualitást sokáig az emberi faj sajátjának gondolta mind a tudományos, mind a társadalmi közvélemény.
- A méret a lényeg | National Geographic
- A pénisz mérete képtelen felállni
- Tünet vagy betegség?
- Elektronikus pénisznagyobbítás
A fajfennmaradás szempontjából a nehezen értelmezhető viselkedésforma azonban jelen van az állatvilágban is. Megfigyelések alagút a péniszben alá, hogy egyes delfinek, birkák, orángutánok és bizonyos madarak körében sem ismeretlen az egyneműek közötti testi szerelem.
Mi lehet a szelekciós előnye ennek a terméketlen magatartásformának? Spermaháború — Az emlősök az orrukat is bevetik A spermaverseny a legtöbb állatfaj számára nem ismeretlen kihívás.
A leggyakoribb szexuális úton terjedő betegségek I.
A muslincáktól kezdve a lazacokon át a csimpánzokig a hímek spermaháborúban állnak riválisaikkal. E fajoknál a nőstények egyidejűleg több hímmel is párosodna: így a hímeknek komoly küzdelmet kell folytatniuk, hogy a megtermékenyítési versenyben ők legyenek a befutók.
A taktika fajonként változik. A kacsacsőrű emlős elképesztő szaporodása A alagút a péniszben családjába csupán egyetlen genusz tartozik, benne egyetlen fajjal, a bámulatos tulajdonságokkal bíró híres kacsacsőrű emlőssel.
Csőre a kacsákéra hasonlít, csakúgy mint lábai, amelyek öt ujját úszóhártyák kötik össze.
Tojásokat rak, ám kicsinyeit tejjel is táplálja. Ausztrál kutatók most kiderítették, hogy e furcsa alagút a péniszben az utódok nemének meghatározása sem szokványos módon zajlik.
Néhány emlős nőstény befolyásolja kicsinye nemét? Az Edinburgh és az Oxford Egyetem kutatói szerint a zebrák, bölények, vagy az őzek aktívan befolyásolják a születendő utód nemét, amellyel céljuk kicsinyük túlélési esélyeinek növelése. Az elv pedig, amely mentén a patás állatok döntenek a nem felől, hogy mennyire egészséges, fitt maga a nőstény. Kiemelkedően erős, egészséges nőstény általában hím utódot, gyengébb, fejletlenebb nőstény pedig lányutódot hoz a világra.
A kutatásról a New Scientist brit tudományos lap számolt be.
Az állatvilág legodaadóbb apái Néhány állatfaj esetében a hím a nőstényt messze felülmúlva segíti az utódok — és velük saját génjei -fönnmaradását. Egy ausztrál kétéltűfaj, a csípőtasakos béka nősténye nagyjából 20 petét rak.
A méret a lényeg
Ezután a nőstény nem törődik a petékkel, hanem angolosan távozik, sőt esetleg keres egy új párt, hogy további petéket rakjon. A mindennapi teendők ellátását a hím veszi át. A csikóhal-apáknak még szorosabb a kapcsolatuk a jövendőbeli utódokkal, de nagyon gondos apák a császárpingvinek, a keményfejű törpeharcsák, és a dél-amerikai selyemmajmok hímjei is.
