Megragadva a péniszt. Ma van Móric napja!
Tartalom
A péniszfa Az erektált hímtagokat egyes kutatók összefüggésbe hozzák az eretnekeknek tulajdonított szodómiával.
- Ejakuláció a péniszen
- Milyen péniszeket szeretnek a nők
- Charles Darwin angol természettudós, —
- Howdy, great internet site you possess at this time there.
Noha egyes kutatók szerint egy unikális régészeti felfedezésről - a középkor egyik legszenzációsabb politikai manifesztumáról - van szó, a toszkánai Massa Marittima városatyái — ahelyett, hogy igyekeztek volna a lehető legnagyobb hírverést csapni a furcsa leletnek — arra törekedtek, hogy az a lehető legkisebb nyilvánosságot kapja.
A szégyenlősség oka, hogy a titokzatos bőségfa ágain 25 termetes, merev állapotú, különböző méretű és formájú férfi nemzőszerv himbálódzik, jól látható herezacskókkal és lecsupaszított makkal.
A hímvesszőket úgy himbálja a szellő, mint a faleveleket. Mivel nikotinsav-erekció merev hímvessző, a phallus az ókor óta apotropaikus rontásellenes, bajelhárító, szerencsehozó hatásáról ismert és csökött formában a középkorban is alkalmazást nyert, az első feltételezések szerint a péniszt termő fa egyfajta bőségfa lehetett, azzal a feladattal, hogy megvédje a bajoktól a lakosság vízellátásában a középkorban kulcsszerepet játszó, ben átadott közkutat fontana comunaleamelyet díszít, és amely köré az ínséges időkre gabonát tartalékoló közraktárakat építettek.
Bár a hímvessző művészeti ábrázolása a középkorban sem megragadva a péniszt szokatlan, olyan nagy és erektált hímtagok, mint amilyenek a Massa Marittima-i freskón láthatók, rendkívül ritkának számítanak.
A kutatók teljesen elképedve, tanácstalanul állnak a szokatlan freskó valójában: secco, vagyis száraz vakolatra festett kép előtt, mert furcsa mód semmiféle korabeli írásos emlék nem ad nekik támpontot, noha a középkori itáliai városállamokban gondosan dokumentáltak mindent. George Ferzoco, a brit Leicesteri Egyetem Toszkán Tanulmányi Központjának kutatója állt elő azzal a tézissal, hogy falloszfreskó valójában nem bőségfa, hanem politikai propaganda: az egyik szekértábor eszköze volt arra, hogy befektetítse a rivális frakciót, a freskón látható jelkép, a sas alapján a ghibellineket.
Ferzoco szerint a falfestménnyel a guelfek üzenték a népnek — a közkúthoz és -fürdőhöz járó embereknek - azt, megragadva a péniszt ha a rivális ghibellinek kerülnének hatalomra, akkor azok a freskón ábrázolt dolgokat — eretnekséget, szexuális perverziót, polgárháborút és boszorkányságot — hozzák magukkal. A guelfek és a ghibellinek a középkorban évtizedeken át marakodtak a hatalmon Toszkánában és Észak-Itáliában.
A freskó keletkezésének idejében a guelfek voltak hatalmon a kis északnyugat-toszkánai városban. A középkorban azt tartották az emberek, hogy az eretnekek a szodómiának hódoltak, s erre utalhat a sok phallus a péniszfán. Ez mai szemmel nagyon áttételes üzenetnek tűnhet, de Toszkána korabeli átlaglakosa számára egyértelmű volt — állítja George Ferzoco, akinek tézise azonban csak egy a többféle lehetséges magyarázat közül.
Ferzoco szerint az akkori emberek azonnal vették az üzenetet. A ma obszcénnek tartott dolgokat akkoriban teljesen normálisnak tekintették, és semmi botrányos nem volt abban, hogy a hímvesszőt használják fel egy politikai üzenet részeként.
Ferzoco meglehetősen ingatag lábakon álló, semmilyen történeti dokumentum vagy művészi párhuzam által alá nem támasztott teóriájával ellentétes magyarázatát adja a freskónak Maurizio Bernardelli Cruz, a Stile Arte olasz művészeti folyóirat főszerkesztője, aki szerint a sajátos bőségfát éppenséggel egy ghibellin elöljáró podestáa császári címer alatt kormányzó Ildibrandino Malcondine da Pisa rendelte meg, hogy saját városi kormányát — pl.
- 4 extra mozdulat hímvesszőhöz: Így okozhat kézzel csúcsgyönyört a nő - Ripost
- Nemi szelekció – Wikipédia
A fa lombja alatt boszorkánynak látszó női személyek marakodnak egy hímvesszőn. A freskó alsó sávjában megragadva a péniszt két fallosz látható: az egyik mintha hátulról szodomizálna egy nőalakot, amelyen a ghibellinek címerében szereplő sas a pénisz azonnal leesik ünnepélyesen; egy másikat pedig értékes zsákmányként két nő próbál a zsákjába gyömöszölni — egyik kezükkel a péniszt próbálják megragadni, miközben a másikkal egymás haját tépik.
Sikeres péniszátültetés
A fallosztermő fát azonban valamiért a középkorban is csak botrányosnak tartották, mert előbb ráfestett virágokkal takarták el a hímvesszőket, majd az egészet még be is vakolták, amire az idők során ráadásul még mészkő is lerakódott az ásványi sókban gazdag vízből. A különös freskó így évszázadokra nyomtalan eltűnt.
Megtalálása általános meghökkenést okozott, mert senki sem sejtett, hogy létezik létezhet egy ilyen freskó. Noha a festmény szimbolikája valójában továbbra is rejtély marad, egy motívum jól ismert a leghíresebb boszorkányüldöző kézikönyvből, a Ennek egyik legbizarrabb fejezete említést tesz egy állítólagos boszorkánypraktikáról, miszerint a levágott férfi nemi szervet egy fán előkészített fészekbe teszik, ahol az önálló életre kel és sokasodni kezd.
A péniszfa
Figyelmesen szemlélve a Massa Marittima-i képet, látjuk, amint az egyik nőalak bottal a fa lombja közt matat, valójában egy nehezen kivehető fészket rázogat. Ferzoco értelmezése szerint egy boszorkányról van szó, aki megpróbál megkaparintani egy madárfészket, hogy majd abba helyezze egy szerencsétlen flótás levágott péniszét.
A kézikönyv szerint pénisz nőhet egy fán, s ez is stimmel: itt épp 25 hímvessző látható. Eszerint ez lenne az egyik legkorábbi boszorkányábrázolás a nyugati művészetben.