Diagnózis: merevedési zavar

Farmakológia az erekcióhoz, Hogyan kezelhetőek és előzhetőek meg a merevedési zavarok?

A simaizmok működésére ható szerek A harántcsíkolt izmok működésére ható szerek: centrális támadáspontú izomrelaxánsok A harántcsíkolt izmok működésére ható szerek: perifériás támadáspontú izomrelaxánsok Az alábbiakban a simaizmokra ható endogén és exogén anyagok szemszögéből tárgyaljuk a téma fontosabb elemeit.

  • Cikkünkben ezek kezelésére külön nem térünk ki.
  • Az erekció elektromos stimulálása
  • Hogyan lehet meghosszabbítani a srác erekcióját
  • Mely gyógyszerek okoznak szexuális problémákat, és miért?
  • Hány éves korban kezdődik az erekció a fiúknál

Simaizom-összehúzódást okozó vegyületek A simaizmokat SI közvetlenül kontraháló szerek mai tudásunk szerint többnyire specifikus receptorokon keresztül hatnak, amelyek általában G-proteinhez kötött, 7 transzmembrán doménnel rendelkező 7-TM receptorok. Előfordul a cAMP szintjének csökkenése is mint közvetítő mechanizmus. Lehetnek azonban a simaizomsejtek membránján közvetlenül kationcsatornához kötött receptorok is, például az extracelluláris ATP ilyen receptorok P2X purinoceptorok izgatása révén okoz depolarizációt, ennek következtében összehúzódást például a húgyhólyag és a ductus farmakológia az erekcióhoz simaizomzatán és az ereken, aminek élettani-kórélettani jelentősége is van.

Ennek mechanizmusa sokféle lehet itt most nincs helyünk részletezésükre ; regulálódhatnak idegi szinten többféle transzmitter felszabadulása vagy akár a simaizomsejt szintjén is több mechanizmus szekvenciális működése. Egyazon transzmitter például az ATP számos receptorféleséget izgathat, amelyek egymással ellentétes hatásokat is közvetíthetnek. Sok simaizom izgatás nélkül majdnem vagy teljesen elernyedt állapotban van. Mások nem-idegvezérelt myogen spontán elektromos és mechanikai aktivitást mutatnak, amely összehangolt is lehet, a szomszédos simaizomsejtek felől szoros membránkapcsolatokon tight junction keresztül érkező ingerek alapján például a gyomor—bél huzam kisebb, szegmentáló mozgásai vagy az ureter perisztaltikája — de már a bél perisztaltikus mozgásai idegi farmakológia az erekcióhoz is feltételeznek.

Különleges helyzetet foglal el az uterus, amelynek simaizomzata változó mértékben aktív, hormonális, illetve autakoid-hatásoktól függően. Az agyi erekkel már más lehet a helyzet: adatok utalnak arra, hogy a circulus arteriosus ernyedt petyhüdt fej erősebb a spontán tónusa, mint a perifériás erek izomzatának, és állandó tágító befolyások alatt áll.

farmakológia az erekcióhoz csökkent pénisz mit kell tenni

Kifejezetten erős a például gastrointestinalis — GI — vagy urogenitalis sphincterek spontán tónusa, amelyek csak átmeneti időre, többnyire idegekből felszabaduló nitrogén-monoxid NO és ATP hatására ernyednek el az urethra nem-sphincter régiói is hasonlóan viselkednek. Egy neurotranszmitter, hormon, lokális hormon specifikus antagonizálásától általában csak akkor várhatunk simaizomhatásokat, ha az adott endogén agonista jelen van.

Az atropin például valószínűleg relaxálni fogja a GI simaizmokat bizonyos fokig még a sphinctereket isa bronchialis simaizmot, de már az urogenitalis területen inkább csak a hólyagot az ureternek és a vesemedencének kevésbé jelentős vagy éppen nincs kolinerg beidegzése ; szintúgy a legtöbb érterületen az atropin nem befolyásolja a simaizomzatot, mert nincs jelen acetil-kolin.

farmakológia az erekcióhoz egy lánynál az erekció gyengébb

A továbbiakban a legfontosabbakat ismertetjük. Acetil-kolin és aminok Acetil-kolin Neurotranszmitter; forrásai: paraszimpatikus idegek, továbbá a plexus myentericus és submucosus. Minden simaizmot kontrahál, még az endotheltől megfosztott erekét is. Noradrenalin, adrenalin Neurotranszmitter, illetve hormon; forrásuk: szimpatikus postganglionalis rostok, mellékvese.

Jelentősebb SI-hatásaik: vasoconstrictio, GI sphincterek és a m. Vitatott jelentőségű a méhsimaizom-kontrakció stressz indukálta vetélés?

Orvosa megpróbálhatja ezentúl még bizonyos gyógyszerek helyettesítését is, annak érdekében, hogy meghatározza, hogy ez felelős-e az erectilis diszfunkció kialakulásáért. Az ennél specifikusabb diagnosztikai vizsgálatok az alábbiak lehetnek. Hirdetés Ultrahang: Ezzel a vizsgálattal meg lehet állapítani, hogy az esetleges szerkezeti eltéréseken túl a pénisz mély artériáiban megfelelő-e az áramlás és bizonyos mértékig a kóros vénás elfolyásról is információt ad. A vizsgálat egy erre kialakított szonda transducer segítségével történik, ami kibocsátja az ultrahanghullámokat, valamint fogadja a szervezetből visszaverődött hullámokat is, melyekből a berendezés valós idejű, mozgó képet alkot.

A kiserek szűkítésében a postjunctionalis α2-receptorok is szerepet játszanak. Szerotonin 5-hidroxitriptamin Elsősorban helyi hormon; forrása: vérlemezkék, enterochromaffin sejtek, esetleg agyi neuronok. Az anyarozs-alkaloidok méhkontraháló hatásában lásd később szerepet játszik a szerotoninreceptorok izgatása. E fejezetben részletesebben farmakológia az erekcióhoz tárgyaljuk őket. Hatásaik: számos simaizom például bronchusok összehúzódása.

Vérlemezke-aktiváló faktor PAF elentősége például az asthma patomechanizmusában még nincs kellően tisztázva. Polipeptidek Oxytocin Hormon; forrása: az agyalapi mirigy hátsó lebenye.

Diagnózis: merevedési zavar

E fejezetben részletesebben is tárgyaljuk. Angiotensin II Hormonszerű plazmafaktor; forrása: vérplazma, illetve az érbelhártyához horgonyzott konvertáló enzim. Egyéb funkciói — épp úgy, mint a többi endotelinéi — kutatás tárgyai. Tachykininek P-anyag és neurokinin A Neuropeptidek; forrásuk a periférián: enteralis és szenzoros neuronok. Valószínűleg részt vesznek a gyomor—bél huzam tónusának szabályozásában.

Kontrahálják a GI és a húgyúti simaizomzatot, IP3 közvetítésével.

Hogyan kezelhetőek és előzhetőek meg a merevedési zavarok?

Az adenozin viszont P1-purinoceptorok farmakológia az erekcióhoz, de valószínűleg hízósejtek közvetítésével kontrahálja a légúti simaizomzat, aminek antagonizálása hozzájárulhat a teofillin hörgtágító hatásához. A fontosabb simaizom-relaxáló anyagok a következők. Az utóbbi mechanizmus bizonyos speciesekben a méhsimaizmot is elernyeszti, de ez emberben nem jelentős. Egyes érterületeken a szerotonin is endothelfüggő elernyedést okoz.

Nitrogén-monoxid Neurotranszmitter, helyi hormon. A test egyik legfontosabb endogén simaizom-relaxánsa, mind élettani, mind bizonyos kórélettani körülmények között. A simaizmokon ható NO forrásai: érendothel eNOSneuronok nNOS, például az enteralis plexusok, a légutak és az urogenitalis rendszer idegelemei és kórélettani körülmények közt — főleg immunreakciók során — bizonyos aktivált sejtek, például macrophagok indukálható NOS, iNOS.

farmakológia az erekcióhoz vita felállítása

Az NO az erek tágasságát élettani és kóros körülmények közt szabályozó helyi hormon, illetve faktor; a sphinctereket, a GI és a légúti simaizomzatot, az urethrát, valamint az erekcióért felelős struktúrákat ellazító neurotranszmitter. Simaizom-relaxáló hatásának legfontosabb mechanizmusa a szolubilis guanilát-cikláz közvetlen aktiválása hatása tehát nem receptoriális.

Az NO számos farmakológiai összefüggésben szóba kerül lásd vegetatív idegrendszer, antianginás szerek, értágítók, szexuális aktivitást befolyásoló szerek.

NO-donor intraduodenalis adásával próbálkoznak az Oddi-sphincter elernyesztésére.

Diagnózis: merevedési zavar

Megjegyzendő, hogy az atriális natriureticus peptid ANP receptora viszont a membránhoz kötött guanilát-cikláz stimulációját váltja ki. Az NO-éhoz hasonló közvetítő szerepet tulajdonítanak a CO-nak és újabban a H2S-nek is, de a bizonyítékok itt sokkal szerényebbek. Az erekció biokémiája ATP és származékai Forrása: vegetatív és enteralis idegek.

Neuropeptidek Forrásuk: vegetatív, szenzoros és enteralis idegek. Fő mechanizmusuk: az adenilát-cikláz aktiválása.

farmakológia az erekcióhoz jó merevedés, de hosszan tartó

Számos, korábban e peptideknek tulajdonított választ valójában az NO közvetít. A tachykininek szenzoros neuropeptidek, értágító hatásukat az endothel közvetíti. Egyéb polipeptidek Bradykinin Endothelfüggő értágító hatása van, ami valószínűleg szerepet játszik az angiotenzinkonvertáz-bénítók vérnyomáscsökkentő hatásában lásd az Antihipertenzív szerek című fejezetet. Megjegyzendő, hogy egyes forrásmunkák spazmolitikumon, antispazmodikumon a vázizmok relaxánsait tehát spasticitasban használt, többnyire a centrálisan ható izomrelaxánsokat értik, így célszerű mindig jól definiálni, hogy miről is van szó.

Farmakodinámia Támadáspont.